Koviubi

Hozzávalók:

• 
  
  
  2,5 kg kis, kovászolni való uborka
  
  
  


• 
  
  
  1 csomag kapor, virágjával (pont ott lehet kapni, ahol az uborkát)
  
  
  


• 
  
  
  2 fej fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  annyi evőkanál só, ahány liter víz
  
  
  


• 
  
  
  1 nagyobb kenyérsercli
  
  
  


• 
  
  
  1 ötliteres dunsztosüveg :)
  
  
  


• 
  
  
  opcionálisan 1 evőkanál ecet
  
  
  

Az uborkákat megmosom, sikálom, majd levágom mindkét végét, és ellentétes irányban majdnem végig bevágom. Aki nem érti, tegye fel a kezét, fényképezek neki. Belepakolom őket a dunsztosüvegbe, majd közészórom a megtisztított fokhagymagerezdeket. Ráteszem a kaprot, a kenyérserclit, és leöntöm az előzőleg felforralt, majd langyosra hűlni hagyott víz+só oldattal. Vagymi :) Azt olvastam a múltkor valami fórumon, hogy ha teszünk bele ecetet, akkor kevésbé valószínű, hogy megpuhul, én nem tudom, kifelejtettem, viszont puha is lett... Ja, az üveg tetjére kistányért helyezek, majd kirakom a napra. 3-4 nap alatt készül el, éjszakára be kell szedni a szobába. Amikor elkészült (kóstolni érdemes, de akkor jó, amikor még azt gondolom, hogy nem jó még), dobozba szedem az uborkákat (ha esetleg kenyérdarabos, én lemosom), és felöntöm a levével, amit közben persze leszűrök. Innentől hűtőben tárolom.

Nem tudom mondjuk, mennyire szerette az én koviubim az elmúlt napok rekordmelegeit, mindenesetre 2 napnál tovább nem mertem érlelni.

Szűz molyirtó

Egyrészt, kint este 8-kor 35 fok van. Másrészt kaptam végre cserepes mentát. Harmadrészt reggel a Vianban voltunk Fakanállal, ahol zseniálisan jó limonádét adnak. Meg azért is, mert megérdemlem. Hazajöttem, és összeütöttem egy szűz molyirtót, azaz virgin mojitót, azaz mentás limonádét.

Hozzávalók:

• 
  
  
  3 evőkanál cukor
  
  
  


• 
  
  
  sok mentalevél, a nagyobbak kettétépve
  
  
  


• 
  
  
  1 lime
  
  
  


• 
  
  
  fél citrom
  
  
  


• 
  
  
  1 liter víz
  
  
  


• 
  
  
  sok jégkocka
  
  
  

A cukrot kis vízzel nagyjából összekevertem, beletépkedtem a mentát, a lime-ot nyolc részre vágtam és mielőtt a kancsóba hajigáltam volna, kicsit megnyomkodtam, belecsavartam a citromot, felöntöttem vízzel, és dobáltam bele jégkockát. És azt hiszem, két cserép mentát kellett volna venni :)

Sárgabarackos lepény

Megígértem az embörnek, hogy majd sütök neki sütit, ráfér egy kis hízás, a konyhában meg úgysincs elég meleg. Ezt a sütit terveztem be vagy másfél hete, aztán eltelt a másfél hét, én meg megijedtem, hogy a végén még elfogy a sárgabarack, mire nekiállnék sütni belőle. Mondtam már, hogy hogy utálom az új helyünket? Azelőtt két percre volt a Hold utcai piac, bármikor ki lehetett szaladni, vagy a munka végén, egy fél6os lepattanással még belefért egy esti gyorskör. Most ugyanez 13 perc, az már nem ebédidős kiszaladás :( Na mindegy, a lényeg, hogy Valaki elment a Lehelre és szerzett barackot, így nem volt akadálya barackos sütivel köszönteni a Cicakutyák új rezidenciáját.

Hozzávalók:

• 
  
  
  1/2 kg liszt
  
  
  


• 
  
  
  5 dkg cukor
  
  
  


• 
  
  
  2 tojás sárgája
  
  
  


• 
  
  
  3 dkg élesztő
  
  
  


• 
  
  
  3 dl tej
  
  
  


• 
  
  
  7 dkg margarin
  
  
  


• 
  
  
  1 evőkanál rum
  
  
  


• 
  
  
  sok-sok sárgabarack
  
  
  

A tészta tulajdonképpen buktatészta. A klasszikus módon megcsináltam kelttésztának, majd a hiper tupperes kelesztőtálban többszörösére :) kelesztettem. Kiborítottam, nagy tepsi méretűre nyújtottam, és viszonylag szorosan megpakoltam a megmosott, felezett barackokkal. A baradkok közepébe cukrot szórtam, még egy kicsit kelesztettem, majd 180 fokos sütőbe toltam. Kb. fél óra alatt gyönyörűen megsült.

A barack egyébként kevés lett, így a maradék tésztából, ha már úgyis buktatészta, csináltam néhány csipkebogyólekváros buktát. Ezeket megkentem felvert tojással, és szintén nagyon szépek lettek.

Tapasztalat: nekem az 5 dkg cukor kevésnek tűnik, legalábbis én édesebben szeretem, és mehet bele nyugodtan több rum is :)

Az index konyha-trükkök fórumán találtam a receptet, Zitkáé.

Ajik update

Épp csak a lényeget felejtettem ki a szülinapi ajándékok sorolásából. Miszerint Valakitől egy, a Gundelbe szóló főzőoktatásra való benevezést kaptam. Még nem tudom, mit tanulok majd, de beszámolok, ígérem :)

Töltött cukkini

Hozzávalók:

• 
  
  
  1 közepesen nagy :) cukkini
  
  
  


• 
  
  
  30 dkg darált szárnyas husi
  
  
  


• 
  
  
  1 hagyma
  
  
  


• 
  
  
  2 evőkanál olaj
  
  
  


• 
  
  
  pirospaprika
  
  
  


• 
  
  
  1 paradicsom
  
  
  


• 
  
  
  fél zöldpaprika
  
  
  


• 
  
  
  2 marék rizs
  
  
  


• 
  
  
  só, natúr vegeta, bors
  
  
  


• 
  
  
  2 dl tejföl
  
  
  

Az apróra vágott hagymát az olajon megpároltam, majd rádobtam a darált húst, és addig hevítettem, míg jól ki nem fehéredett. Enyhén megszórtam pirospaprikával, rádobtam a négybe vágott paradicsomot és a zöldpaprikát meg a rizst, felöntöttem annyi vízzel, hogy jól ellepje, majd megfűszereztem. 20 percet rotyogott, a végén leszedtem a tetejét, hogy ne nagyon maradjon leve.

Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra*, majd hosszában félbevágtam a cukkinit és kikapartam a magját. Amikor a töltelék megfőtte magát, belepakoltam a cukkinifelekbe, megpakoltam tejföllel (ha lett volna itthon kaprom, azt is kapott volna bele), majd a cukkiniket enyhén olajozott tepsibe pakoltam, lefedtem alufóliával**, és a sütőbe toltam légkeveréses módban, mert az jó. Amikor már majdnem kész volt, leszedtem az alufóliát, és még kicsit pirongattam. Köret nem volt hozzá, mi így szeretjük, egytálételnek, vagymi.

Az éhség fokától függően 2/3/4 adag. Saját fejlesztés.

* Valójában nem kapcsoltam be. Beraktam a sütőbe a cuccost, és vártam a hatást. Csodák pedig nincsenek, a köcsög tök nem sült a hideg sütőben...

** Valójában nem fedtem be. Nem értettem, hogy miért néz ki úgy, ahogy. Aztán lefedtem azért.

Zöldbabgulyás

Íme ismét egy családi recept. Anyám szerint ő találta fel, én meg hajlamos vagyok hitelt adni a szavainak. Tipikus nyári ételünk, ez persze nem zárja ki, hogy a többi három évszakban is ettük volna, de nekem valahogy mégis a nyárhoz kapcsolódik az emléke.

Hozzávalók:

• 
  
  
  30 dkg pulyka felsőcombfilé, vagy valami sertéshusi)
  
  
  


• 
  
  
  3 marék zöldbab
  
  
  


• 
  
  
  1 nagy hagyma
  
  
  


• 
  
  
  olaj
  
  
  


• 
  
  
  só, pirospaprika
  
  
  


• 
  
  
  fél-fél paradicsom és paprika
  
  
  


• 
  
  
  2 dl tejföl
  
  
  


• 
  
  
  2 teáskanál liszt
  
  
  

Az előkészítő munkálatok jórészét Valaki végezte. Felaprította a hagymát apró kockákra, és felkockázta a húst. A hagymát az olajon megpároltam, majd rádobtam a húst, kicsit körbefehérítettem, majd pirospaprikáztam, és felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje. Megsóztam, beledobtam a paprikát és a paradicsomot, és 20 percig hagytam rotyogni. Ekkor beledobtam a kétcentisre vágott zöldbabot, ismét vizeztem és sóztam, és újabb 30 percet főtt, majd behabartam, rottyant még egy utolsót, és kész.

A fenti a fapados verzió. Innen lehet ízlés szerint még ecetezni, kaprozni, ki mit szeret.

3 adag lett belőle

Ajik és új beszerzések

Volt ugye a szülinapom, meg vásáltam is. Egy gasztroblogger szülinapja pedig nem múlhat el gasztroajándékok nélkül. Ja, volt névnapom is, csak az kicsit korábban :) És akkor haladjunk kronológiai sorrendben:

Nemisbéka lepett meg ezzel a gyöngyszemmel a névnapom alkalmából. Remek!

Volt aztán az ominózus Fakanál-féle akcinyó, aminek a vége két új beszerzés lett. Konkrétan:

Aztán eljött a születésnapom. A sor igazából Kicsivú nyitotta egy tálkával, pedig nem is tudta, hogy szülinapom lesz. Kaptam Réka barátnőméktől egy kötény-alátét-fogókesztyű összeállítást, tengerpartos-világítótornyos mintákkal. Vicces :) A tesómék megleptek egy Jamie Oliver-féle mezzalunával, érdemes az embernek üzengetni a blogján, hogy mire vágyik! Erről jut eszembe, vár rám egy kukta Vörösvártól még :)

Tegnap pedig megérkezett a régóta áhítva vágyott Silver Spoon, szintén Nemisbékánktól.

Mindenkinek köszönök mindent!