Illókeksz

Megtalált ez a recept valahogy. Mondhatnánk, nemisbéka nyila eltalált :) mert az úgy volt, hogy az anyai (mostoha)nagypapám rendszeresen sütött nap, hold és csillag alakú kekszeket. Ilyen egyszerű kekszre emlékeztem, egyszerű, de nagyon finom, néha barnásabbra sült darabokra. Sajnos a recept elveszett, és már nincs is kit megkérdezni róla. És akkor jöttek ezek a madárkák, és én egyből azt gondoltam, hogy valami ilyet keresek. Nem tudom, hogy ilyen volt-e, de nekem mostantól nemisbéka illókeksz receptje alapján készül Papi égitestes sütije. Nem mintha elfelejtettem volna, a fülembe cseng a nevetése, a horkolása, emlékszem, amikor szaladt a kalapja után utcákon át a szélviharban, hogy megtáncoltatott a szalagavatómon, de így még tovább velem lesz. Jó, hogy megtaláltam ezt a receptet. Természetesen ezekkel a formákkal szaggattam ki (meg azért készült nyulas és mókusos is, mégiscsak tavasz van).

Hozzávalók:

50 dkg liszt
25 dkg vaj
29 dkg cukor
1 zacskó vaníliás cukor
1 ek brandy vagy grand marnier vagy limoncello 
1 csomag sütőpor
2 tojás
3 vagy 4 tojás sárgája
csipet só

A sütőt bekapcsoltam 170 fokra.

Az összes hozzávalót a robotgép táljába tettem, aki helyettem szépen összeállította a tésztát. Nekem nyújtáskor még egy kicsit kellett lisztezni. Öklömnyi darabokat kivéve belőle, alaposan lisztezve kinyújtottam a tésztát úgy 2-3 milliméternyire, majd kiszaggattam a formákat. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam őket, nem túl szorosra, és 8-10 perc alatt megsütöttem. Ha barnul a széle, gyorsan ki kell kapni. Jó nagy adag lett!

Kakaós csiga

Külföldre szakadt kislányok száját ha elhagyja, hogy "anya, úgy ennék egy kakaós csigát", azt bizony tettek kell, hogy kövessék. Én kelt tészta esetében nehezen vagyok elmozdítható a családi kalácsreceptünktől, egyszerűen szeretem és EZT szeretem, és minek próbálkozzak bármi mással. Ez most egy fél adag családi kalács (jó, megengedő módon egy egész tojást tettem bele 1,5 tojássárga helyett). A know-how-t pedig ellestem nagyjainktól. 

Hozzávalók egy kisebb adag tésztához: 

25 dkg liszt
5 dkg cukor
2 dkg élesztő
1-1,5 dl tej
1 egész tojás
4 dkg vaj

A kenéshez:

3 dkg olvasztott vaj
porcukor
holland kakaópor

Továbbá:

vaníliás cukros tej, kb. 1,5 dl

Az élesztőt a meleg, de nem forró tejben és egy teáskanál cukorral felfuttattam. A robotgép táljába tettem a lisztet, a cukrot (amiből elvettem az egy kanálnyit) és a tojást. Hozzáadtam az élesztős tejet, és lassú fordulaton dagasztani kezdtem. Mikor már kezdett összeállni a tészta, akkor adtam hozzá az olvasztott vajat. Megvártam, míg a dagasztó szép kelttésztagombóccá keveri az anyagot (ha túl lágy a tészta, egy kevés liszt, ha kemény, minimális tej kell hozzá). Lefedtem, és kelni hagytam úgy 50 percig-óráig.

Az idő leteltével elkezdtem kinyújtani a tésztát. Igyekeztem téglalap alakúra nyújtani. Megkentem az olvasztott vajjal, majd alaposan megszórtam porcukorral (szitálva), utána pedig a kakaóval (szintén szitálva). A cukrot ne sajnáljuk:) Szorosan feltekertem a tésztát, és éles késsel másfél ujjnyi vastag karikákat vágtam a tésztából. Szépen egymás mellé rakosgattam a legnagyobb tepsimben, amibe előzőleg a szilikonlapot elhelyeztem. Nem kell szorosan, de túl távol se, én szerettem volna, ha belefér egy adagba, és akkor sincs semmi, ha a kelés-sülés közben összenőnek. További 30 percig hagytam kelni a csigákat.

Közben bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, és a kelési idő elmúltával ebbe toltam be a tepsit. 20 perc alatt megsültek a csiguszok. A tejet megmelegítettem, elkevertem benne egy fél zacsi vaníliás cukrot. A sütőből való kivétel után közvetlenül meglocsoltam a csigákat a vaníliás tejjel, és már csak a kihűlést kellett kivárni.

Diós aprósüti

Hát ez nekem igazi karácsonyi emlék. Diós aprósüti nélkül sokáig nem volt nálunk ünnep, segítettünk persze szaggatni és habozni a tetejét már kislányként is. Most a kezem ügyébe akadt egy ideje a recept, pakolgattam egy jó fél éve, hogy na majd, na majd, hát majdnem karácsony lett, mire behívott, hogy megsüssem. Taktikusan fél adagnak álltam neki, egy hétvégi sütinek pont elég ennyi, bátrak duplázzanak. Leírás persze nem volt hozzá, csak a hozzávalók, minek is az, azért kiókumuláltam.

Hozzávalók 3 tepsinyi aprósütihez - tészta:

250 g liszt

2 tojás sárgája

125 vaj 

fél csomag vagy egy púpozott teáskanál sütőpor

csipet só

1-2 ek cukor (a recept szerint pici cukor, köszi)

2 evőkanál tejföl (esetemben 15%-os creme fraiche), vagy amennyitől szépen összeáll a tészta

Hozzávalók a dióhabhoz:

125 g darált dió

2 tojás fehérje

125 g porcukor 

A tészta hozzávalóit beledobáltam az aprítógép műanyag késes megoldásába, és szépen majdnem teljesen készre kevertettem vele a masszát. Kézzel még összeállítottam. Ennek híján egyszerűen csak gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tészta hozzávalóit. 

A sütőt bekapcsoltam 175 fokra, a tepsiket sütőpapírral / szilikonlappal béleltem.

Lisztezett felületen kinyújtottam a tésztát kb 3 mm vastagra, majd a legkisebb pogácsaszaggatóval korongokat szaggattam belőle. 

A tetejére a habhoz a tojásfehérjét egy pici sóval keményre verettem, közben hozzáadtam a porcukrot is. Óvatosan beleforgattam a darált diót, majd habzsák segítségével rányomtam a tésztakorongokra egy-egy halmot. 

Kb. 15-18 perc alatt sültek készre a már bemelegedett sütőben. 

Húsba mártott karfiol

Valami olyasmi, mint a rántott karfiol, csak húsos bundában. Gyerekkoromban a balatoni kempingben a kultúrák metszéspontjában került képbe ez az étel, aztán a feledés homálya elfedte egészen. Most beugrott, és birizgálta annyira a fantáziámat, hogy megpróbáljam rekonstruálni. Jelentem, sikerrel.

Hozzávalók:

egy fej karfiol rózsáira szedve

fél kg darált hús

1 gerezd fokhagyma

kevés hagyma reszelve

3-4 tojás

1,5 dl tej

só, őrölt bors

4 ek (teljes kiőrlésű) zsemlemorzsa

4-5 evőkanál (teljes kiőrlésű) liszt

bő olaj a sütéshez

A karfiolt feltettem főni, forrástól számítva 3 percig főztem, leszűrtem, hűlni hagytam. A darált húst elkevertem a tojással, tejjel, majd ízesítettem a hagymával, áttört fokhagymával, sóval, borssal, majd beleadagoltam a zsemlemorzsát és a lisztet, hogy sűrű, de nem fasírtsűrű masszát kapjak. Olyan sörtésztaszerű kell, hogy legyen az állaga, talán egy picit vaskosabb annál. Az olajat odatettem melegedni, és amikor jól felmelegedett, a karfiolrózsákat belemártottam a húsos masszába, majd a bő olajba óvatoskodtam őket, és szépen megsütöttem mindkét oldalukon. Papírra szedtem, lecsöpögött, basmatis rizibizivel tálaltam.

Krumplis lángos

Az a bizonyos krumplis lángos, amit az alföldi származású nagymamám sütött rendszeresen, aki egyébként nekünk Pécsi mama néven futott, mert katonafeleségként kis kitérővel Pécsre kerültek aztán. Az a bizonyos krumplis lángos, amit fokhagymás tejföllel megkenve kell tömni az arcodba. Az a bizonyos krumplis lángos, amit alufóliába csomagolva, hogy melegen maradjon, elvillamosoztattunk a 47-esen anyukám munkahelyére gyerekkoromban, mert ugye csak frissen jó, nem lehetett megvárni, hogy anya hazajöjjön. Na, az a bizonyos krumplis lángos hetek óta a fejemben van, időnként a menütervre is felkerült, majd mindig lesodródott róla. Vasárnap kikönyörögték :)

Először is, rá kellett jönni, hogy az "50 fillér árú élesztő" vajon mit jelenthet a kézzel írott receptben, én arra jutottam, hogy 2 teáskanál szárított élesztőt teszek bele. És hát jók ezek a receptek, 5 nagy krumpli, aztán, amennyi lisztet felvesz, aha. Egy darabig méricskéltem a lisztet, hogy majd jól ideírom, de aztán feladtam, szerintem legalább 40 dkg került bele. Végül szépen megsültek a lángosok, véletlenül sem kerekek, mint a strandon, nem, ez nem az a lángos. Ez szögletes és középen kétszer bevágott. Másképp nem lehet, a Pécsi mama is így csinálta.

Hozzávalók egy jóóó nagy adaghoz:

5 nagy krumpli

2 teáskanál vaj

1 dl meleg tej

2 teáskanál szárított élesztő

1 teáskanál cukor

1 tojás

annyi liszt, amennyit felvesz :)

só

A krumplit héjában megfőztem, még melegen meghámoztam, krumplinyomón átnyomtam, hozzákevertem a vajat., tettem hozzá ~1,5 teáskanál sót A meleg tejbe kevertem a cukrot és a szárított élesztőt, vártam, hogy felhabozzon, vagy valami, ezt nem tette, így hozzákevertem a krumplihoz. Beleütöttem a tojást, és elkezdtem a lisztet adagolni. Jó sokat felvett! Amikor már nem ragadt irtózatosan a massza, csak nagyon-nagyon, letakartam konyharuhával, és fél órát hagytam kelni.

Alaposan lisztezett felületen kb fél, max 1 cm-esre nyújtottam a tésztát, kellett lisztezni még rendesen. Kb. 8X12 cm-es téglalapokat próbáltam vágni a tésztából, középen, a hosszabb oldal mentén kétszer bevágtam (ld. a képen), és forró olajban pár perc alatt mindkét oldalán sütöttem, majd lecsepegtettem. Sok-sok fokhagymás tejföllel megkenve hülyére ettük magunkat belőle.

Joci kedvence (kókuszkocka)

Joci az én apukám volt. És volt neki a kedvenc süteménye, az a bizonyos mézes tésztájú, csokibevonatos, kókuszos kocka. Ezért hát a családban Joci kedvencének hívtuk mindig is a sütit. Hetekkel ezelőtt eszembe jutott (halottak napja?), elkértem az ősi családi receptet anyámtól, modern nő lévén átküldte e-mailben (csatolt excel táblában :), bőbeszédűen annyit írt a levélbe még, hogy " Megy a recept. Anyád." Ezen csöppet röhögtem, aztán szereztem kókuszreszeléket, és neki is láttam. Nem utoljára, de a cukor mennyiségét azóta a felére csökkentettem a családi recepthez képest. 

Hozzávalók a tésztához:

2 tojás
5 dkg margarin
3 evőkanál olvasztott méz
15 dkg cukor
40 dkg liszt (fele sima, fele rétes)
1 csomag sütőpor
2 dl tej

Hozzávalók a bevonathoz:

20 dkg vaj
25 dkg porcukor
2 dkg kakaó
5 evőkanál tej
2 evőkanál rum
kókuszreszelék

A margarint és a mézet egy bögrében jól összeolvasztottam a mikróban, majd egy mély tálba borítottam. Hozzáadtam a cukrot és a tojásokat, és fakanállal alaposan kikevertem. Belekevertem a sütőporos lisztet és a tejet, jó híg tésztát kaptam, csodálkoztam is, de működött. Kikentem margarinnal egy tepsit, kiliszteztem, és a tésztát belefolyattam, majd 170 fokos előmelegített sütőbe toltam, és jó fél órát sütöttem, tűpróbáig. Hagytam langyosra hűlni, utána borítottam ki és vágtam kockákra.

Közben elkészítettem a csokiszószt: a vajat egy kislábosba tettem, és felolvasztottam, hozzáolvasztottam a porcukrot és a kakaót is, és amikor már nem melegítettem tovább, belekevertem a rumot. Ebbe a szószba mártogattam a langyos tésztakockákat, utána a kókuszreszelékbe hempergettettem Valakivel :)

Kalács

Hozzávalók: 

50 dkg liszt
10 dkg cukor
3 dkg élesztő
2,5-3 dl tej
2-3 tojássárgája
8 dkg margarin vagy vaj

Az élesztőt felfuttatom, majd a liszt-cukor-tojássárgára kombóhoz adom, hozzáöntök egy kis tejet, és a dagasztófunkcióval ellátott kézimixerrel nekiesek (mint tót a mamának). Közben felöntöm a maradék tejjel és az olvasztott vajjal, és addig dagasztom, amíg szépen el nem válik mindenhol a műanyag kelesztőtálam falától. Lefedem, meleg helyre teszem kelni, ott is hagyom vagy egy órára. 

Ha meg akarom fonni, lisztes felületre borítom, háromba (vagy többe) osztom, sodrom, fonom, és így teszem alkalmas edénybe, tojásságájával vagy tejjel megkenem, majd 180 fokos sütőbe tolom és tűpróbáig sütöm.

Ősi családi recept nyomán

Aranygaluska

Anyám a múltkor mondta, hogy aranygaluskára készül, mi meg arra készültünk, hogy elmegyünk hozzá valami függönyt felszerelni, nosza, kössük össze a kettőt. Aztán a sors úgy hozta, hogy Valaki és anyám el kellett, hogy menjenek még csavart venni, így én álltam neki a tésztájának. A későbbiekben pedig úgy folytatódott a dolog, hogy beállított az alpolgármester (csak tudnám, miért szombat délelőtt kell a városvédőket győzködni holmi beépítési százalékokról), szóval a dolog átcsapott abba, hogy megcsináltam az aranygaluskát és a hagymalevest is végül. A sodót anyámra hagytam :)

Hozzávalók: 

50 dkg liszt 
8 dkg vaj 
2-3 tojás sárgája 
10 dkg cukor 
2-2,5 dl tej 
3 dkg élesztő 
további 10 dkg vaj 
30 dkg cukrozott dió (vagy még több, nálam most 23 dkg dió és 8 dkg cukor volt)

A tészta egyébként a klasszikus családi kalácsreceptünk, már a dédanyám is ezt sütötte, gyanítom, az ő felmenői is. Az élesztőt fél dl tejbe morzsoltam, 2 teáskanál cukrot raktam hozzá és megszórtam a tetejét kis liszttel, majd langyos helyre tettem, és hagytam felfutni. Közben egy tálba mértem a lisztet, cukrot, beleütöttem a tojássárgákat, megolvasztottam a vajat és kikészítettem a többi tejet is. Amikor az élesztő feljött, a lisztes keverékhez adtam, hozzá a tej nagyját, és nekiestem a dagasztóval ellátott mixerrel. Amkor nagyjából összeállt, megkapta a maradék tejet és a vajat (holnapra is marad :), és dagasztottam, amíg a gép bírta. Kelesztőtálban meleg helyen jó 40 perc alatt dagadt több, mint duplájára.

Kikentem margarinnal egy mélyebb, nagy tepsit. A 15 dkg margarint felolvasztottam, és evőnakánnal, minden alkalommal a margarinba mártva a kanalakat, galuskákat szaggattam a tepsibe. Amikor egy réteggel megvoltam, a cukros diónak kevesebb, mint felével megszórtam, majd rászaggattam a maradék tésztát, rászórtam a maradék diót, lefedtem, és hagytam még egyszer megkelni. Előmelegített gázsütőben sütöttük, elképzelésem nincs, hány fokon. Horváth Ilona-féle vanília és borsodóval alaposan megöntözve toltuk az arcunkba.

8 adag, családi recept