2009. február 24., kedd

Cukros lapos :) (fiamminga)


Azt írja Mindennapi Manna, hogy " ez egy olyan sütemény, amit a mélyedésekért kell enni" . Igen, a kalácsszerű kelttészta lényege ebben az esetben a likluklik, na meg a kristálycukros szórás. Az eredeti recepten kissé módosítottam, kapott egy kupak rumot is a tészta. Két evésre betermeltük Valakivel :)



Hozzávalók





  • 50 dkg liszt




  • 7 dkg cukor + 1 teáskanál + 4-5 evőkanál




  • 3 dkg élesztő




  • 1,5 dl tej




  • 0,5 dl víz




  • 10 dkg + 5 dkg vaj




  • 2 tojás sárgája




  • 1 kupak rum




Az élesztőt felfuttattam, majd a fentiekből kelttésztát dagasztottam (kivéve a 4-5 evőkanál cukrot és az 5 dkg vajat). Kelesztőtálban duplájára kelt a tészta úgy 45 perc alatt, ekkor sütőpapírral bélelt nagy tepsi méretűre nyújtottam, és ismét kelt egy órát. Ekkor lukakat nyomkodtam bele a kis ujjacskáimmal, a lukakba hideg vajat vagdaltam-tömködtem, majd az egészet megszórtam kristálycukorral. Legközelebb még bátrabb leszek a szórással, érsd: nem sajnálom a kalóriákat. 230 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütöttem. Hideg tejjel kiváló vacsora.




2009. február 15., vasárnap

Tócsni


  • 1 kg krumpli

  • 2 tojás

  • liszt


  • olaj a sütéshez

  • 1 doboz tejföl

  • 2 gerezd fokhagyma




2009. február 4., szerda

Kedvenc szakácskönyvek


Ég a pofámról a bőr, kicsivú még decemberben talált meg ezzel a kérdéssel. De nem felejtek, és a kedvenc szakácskönyveim sem igen változnak :) Lássuk.



Szinte nulladik, de jó, legyen az első kedvenc szakácskönyvem a Horváth Ilona-féle alapmű. Akárhogy is cifrázom, az alapokat anyám és Horváth Ilona adja, ha bizonytalan vagyok valami klasszikusban, felhívom egyiket vagy felcsapom a másikat.



Szívemnek-lelkemnek igen kedves a Francia konyha (Joanne Harris - Fran Warde). Lenyűgöz a hangulata, ha belelapozok, azonnal csomagolni és költözni szeretnék :) Nem utolsó sorban könnyen elkészíthető, faxnimentes receptek vannak benne. És mindig eszembe jut az az este, amikor Fakanállal álltunk sorban a könyvesboltban, hogy JH dedikálja nekünk :))



Aztán ott van a sokat emlegetett leveses szakácskönyv, a Book of soups.




2009. február 2., hétfő

Francia lencseleves


Az már jó szokásunkká vált, hogy ha nem tudjuk, milyen leves legyen, felküldöm Valakit a galériára, hozza már le a kedvenc leveses szakácskönyvet, átlapozzuk és kipróbálunk valami újat. Most egy alternatív lencselevesre esett a választásunk, szokás szerint finom lett.



Hozzávalók:





  • 25 dkg lencse




  • 1 fej vöröshagyma




  • 1 gerezd fokhagyma




  • 2 szál répa




  • 1 zellergumó




  • 1 szál póréhagyma (a zöldje is)




  • 1 evőkanál paradicsompüré




  • 1,8 l víz + 2 húsleveskocka vagy ugyanennyi húsleves




  • 1 dl rizling




  • fél citrom




  • 1 babérlevél




  • 1 teáskanál tárkony




  • 1/3 teáskanál köménymag




  • só, bors




  • 1 mokkáskanál fehérborecet




  • 3 evőkanál olaj




A lencsét egy éjszakára hideg vízbe áztattam. Az olajon megpároltam az apró kockákra vágott hagymát, majd hozzáadtam a fokhagymát, 1-2 percet együtt pirítottam őket. Ekkor beletettem a kis kockákra vágott répát, póréhagymát, zellert, folyamatosan kevergetve pirítottam-pároltam 5-6 percig. Hozzáadtam a lencsét, a paradicsompürét, a húslét, a fehérbort és a borecetet, beledobtam a fél citromot és a teatojásba tett fűszereket. Frissen őröltem rá borsot, és 40 perc alatt készre főztem.



8 adag, a The Culinary Institute of America Book of Soups c. könyvéből

2009. január 30., péntek

Lime-szirupos muffin


Újabb recept kicsivútól, megint friss ízzel, kis egyszerűsítéssel. Talán a nyarat szeretném már megidézni végre, vagy a régi szép mojitos estékre emlékszem? :)



Hozzávalók:





  • 17,5 dkg liszt




  • fél teáskanál sütőpor




  • 17,5 dkg cukor




  • 2 lime reszelt héja




  • 2 tojás




  • 12,5 dkg olvasztott vaj




  • 4 evőkanál tej




  • a limesziruphoz 10 dkg porcukor és a két lime kifacsart leve




Egy tálba mértem a lisztet, sütőport és a cukrot, és belereszeltem a lime-ok héját. Beleütöttem a tojást, hozzáadtam az olvasztot vajat és a tejet, majd jól összekevertem. Papírkapszlikat pakoltam a minimuffinsütőkbe, elosztottam bennük a tésztát, és 160 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütöttem.



Közben elkészítettem a szirupot: a porcukorra öntöttem a facsart lime-lét, és összeforraltam. Amikor a muffinok kicsit kihűltek, egy tálcára szedtem őket, megszurkáltam egy kínai evőpálcával, majd igyekeztem minél több szirupot a lukakba folyatni. Ne legyenek illúzióink, az egész konyha ragadt a művelet végére, és a muffinpapír is jobban ragadt a tésztára a szokásosnál, de az eredmény mindenért kárpótolt! Legközelebb valahogy el fogok jutni egy virgin mojito jellegig, az biztos :)



30 minimuffin lett belőle




2009. január 28., szerda

Citromos süti


Ismerőseink jelentkeztek be péntek délutánra-estére. Én pedig a Fakanáltól kapott citromlekvárhoz szerettem volna valamit sütni már napok óta, végül felhívtam és konzultáltam vele. Fakanált, nem a citromos lekvárt :)) A kicsivú-féle citromos sütit ajánlotta, nosza, meg is sütöttem. Ezen a ponton derült ki amúgy, hogy se őzgerincformám, se püspökkenyérformám nincs, ejnye. Lényeg a lényeg, a sütemény sikerült, a vendégség elmaradt... Lett viszont finom reggelim :)



Hozzávalók:





  • 4 tojás




  • 13 dkg cukor




  • 8 dkg vaj




  • 1 citrom (héja és leve is)




  • 12 dkg liszt




  • 1 púpozott teáskanál sütőpor




A tojásokat kettéválasztottam. A tojássárgákat a cukorral fehéredésig verettem a kedvenc kézimixeremmel, majd belereszeltem a citrom héját a kedvenc reszelőmmel (:-)) A citrom levét is kicsavartam és hozzákevertem, majd fokozatosan belekevertem a sütőporos lisztet is. A tojásfehérjéket stílszerűen kis citrom levével kemény habbá vertem, majd óvatosan a citromos cuccoshoz forgattam. Forma híján kivajaztam-kiliszteztem egy szögletesebb jénai tálat, beleöntöttem a tésztát, és 180 fokon 30 perc alatt készre sütöttem. Hagytam langyosra hűlni, csak ezután borítottam ki a formából.




2009. január 25., vasárnap

Tarhonyás hús római tálban - VKF XXII.


Előkerült a méltatlanul a szekrény mélyére rejtett römertopf az aktuális VKF hívószavára. És a római tálas szakácskönyvem is. Fellapoztam, receptet választottam, majd sehol égen-földön nem kaptam gerslit, a Garay piacon két helyen mondták, hogy az orrom előtt fogyott el. No, mi hasonlít legjobban a geslire? A tarhonya, legalábbis kinézetre. Gáz gizi :)



Az egytálételek egyébként nagy barátaim, blogoltam is már belőlük néhányat, de most, hogy átnéztem, egészen alapdolgok hiányoznak, úgy mint a székelykáposzta, a lucskos káposzta, sorra kerülnek ezek is.



Hozzávalók:





  • 50 dkg sertéslapocka




  • 1 közepes vöröshagyma




  • 1 zöldpaprika




  • 1 nagy sárgarépa




  • 1 kis fehérrépa




  • 1 kis konzerv paradicsompüré (vagy 2 paradicsom)




  • 25 dkg tarhonya




  • 1 evőkanál mangalicazsír




  • só, bors, 1,5 teáskanál pirospaprika




A római tálat bő egy órára hideg vízbe áztattam. Közben megmostam, szárazra töröltem és felkockáztam a húst. A zöldségeket is megtisztítottam és kisebb kockákra vágtam. A tál aljába terítettem a húst, megsóztam, rászórtam a zöldségeket, és újra megsóztam. A paradicsompürét kis vízzel higítottam és egyenletesen elosztottam a zöldségágyon, majd rátettem a tál tetejét, és betettem a hideg (!) sütőbe, majd bekapcsoltam 200 fokra. Amikor a sütő felmelegedett, onnantól számított 80 percig sütöttem első körben a zöldséges húst, közben egyszer átkevertem az addigra alaposan szaftosodó ragut.



Eközben felolvasztottam a zsírt, és megpirítottam rajta a tarhonyát. Felöntöttem kétszerannyi vízzel, sóztam, és majdnem készre pároltam. A 80 perc elteltével a húshoz adtam a tarhonyát, alaposan megborsoztam, rászórtam a pirospaprikát, jól átkevertem, és újabb 30 percet sütöttem. Tálaláskor frissen vágott petrezselyemmel szórtuk meg.



3 bőséges vagy 4 madáradag. Bajtala István - Marczinek László - Pető Mária Római tál c. szakácskönyvében találtam a Húsos kása nevű receptet