Éjfélkor véget ért a licit az segítsütikre, az én sütim nyertese vorosvar, aki 10 000 Ft-tal támogatja így az anyaotthont. Nagyon köszönöm neki, és az többi licitálónak is a részvételt! Ne menjetek sehová, reklám után visszajövünk. Mármint meglepetés készülődik, lehet még egy picit segíteni, ha megvan rá a szándék. See you soon :)
2009. április 3., péntek
Licitvég
2009. március 30., hétfő
Diós-csokidarabos keksz a Segítsüti akcióban
Segíts Te is, hogy segíthessünk a Lea anyaotthonnak! Nemisbéka kezdeményezésére indul most a Segítsüti árverés. Nem kell mást tenned, mint választani egyet a huszonöt segítsütiből (de akár többet is), és licitálni. További részletek a Segítsüti blogon.
Mi a magunk részéről az első adagot már elfogyasztottuk, jól sikerült, még anyósom is elkérte a receptet. Most pedig indulhat a licit, 1000 Ft-ról, legkésőbb április másodikán éjfélig lehet megtenni a téteket. Alig várom, hogy újrasüthessem a kekszet a nyertesnek :)
Hozzávalók:
- 1 tojás
- 1 púpozott teáskanál sütőpor
- 1,5 bögre liszt
- 1/2 bögre vaj (kb. 15 dkg)
- 1/2 bögre cukor
- 1/4 bögre barnacukor
- 1 bögre apróra vágott, jó minőségű keserűcsoki
- 1 bögre apróra vágott dió
- 1 csomag vaníliás cukor
A vajat betettem a mikróba néhány másodpercre (csak, hogy puha legyen), majd egy nagy tálba tettem át. Ráütöttem a tojást és hozzámértem a háromféle cukrot (inc. vaníliás cukor), majd robotgéppel 1-2 percig verettem. Ezután belemértem a lisztet, rászórtam a sütőport, feldaraboltam a csokit és a diót, ezeket is hozzáadtam, majd gyorsan lágy tésztává gyúrtam az egészet. Mivel nagyon puha volt, egy tányérra halmoztam át a masszát (esélytelen volt mondjuk labdát formálni belőle), letakartam folpackkal, és egész éjjelre a hűtőbe tettem.
Másnap elővettem a jó hidegre dermedt tésztát, a sütőt előmelegítettem 190 fokra. A tésztából diónyi nagyságú darabokat tépkedtem, gömböt formáltam, majd kilapítottam őket, és egymástól tisztes távolságra rakodtam a sütőpapírral bélelt tepsibe. Betoltam a sütőbe, 10 perc alatt sültek készre. Még melegen szedtem le őket a vajtól teljesen eláztatott sütőpapírról, a tálcán úgy hűltek ki, így már nem ragadtak össze, és hullámosak se lettek.
A receptet Lőw András ultrafutótól gyűjtöttem be évekkel ezelőtt egy Spartathlon beszámolón
2009. március 29., vasárnap
Csirketojás
Csirke tojásban. Tulajdonképpen egy quiche, tésztaágy nélkül, elvégre a csirkék nem alszanak ágyban.
Hozzávalók:
3 egész csirkecomb
fél szál póréhagyma
3 gerezd fokhagyma
3 tojás
1 kis doboz tejföl
10 dkg trappista sajt
3 evőkanál olaj
A csirkecombokat megmostam, áttöröltem jó barátnőmmel, szilviával, majd ahogy volt, szőröstül bőröstül, fűszermentesen a forró olajba tettem. Kicsit körbekapattam őket, majd felengedtem úgy 2 deci vízzel, sóztam, borsoztam, vegetáztam, továbbá mellékarikáztam a póréhagymát és a fokhagymagerezdeket. Közepes melegségben jó fél órát, vagy még többet fődögéltek. Amikor már megfőttek a combok, kihalásztam őket, hűlni hagytam, majd a megszabadítottam a bőrüktól és a csontjaiktól, ezek mentek a kukába. Kicsit felvagdostam a húsdarabokat és egy tálba szórtam. Ráütöttem a tojásokat, kevertem rajta egyet, beleöntöttem a tejfölt, kevertem még egyet, belereszeltem a sajtot, megkevertem harmadjára is. Már csak annyi volt hátra, hogy egy szűrős kanállal a csirke főzőlevéből kipecázzam a hagymadarabokat, igen kár lett volna veszni hagyni. Teáskanálnyi provanszi fűszerkeverékkel ízesítettem még, majd beleöntöttem egy jénaiba a masszát, és 200 fokon 25 perc alatt megsütöttem. Vajas zöldségkörettel és dödöllével tálatlam.
4 adag, Zamat és illat blogjából lestem
2009. március 19., csütörtök
Narancsos-csokis muffin
Egyértelműen Doctor Pepper ihlette a receptet. Nemcsakhogy írt egy ilyet egyszer, még figyelte is, hogy én kinéztem magamnak, és a karácsonyi GBT-re meg is sütötte, és erre ott fel is hívta a figyelmemet. És a kandírozott narancshéjat is tőle kaptam, vagyis tőle hozta az angyalka. Muszáj volt nekilátni hát. Megvallom, ez a második próbálkozás, az első valahogy nem lett jó, nekem nem volt elég édes a tészta, viszont túl sok volt benne a csoki, ezért módosítottam rajta egy kicsit.
Hozzávalók:
28 dkg liszt
15 dkg cukor
6 g kakaópor
2 púpozott teáskanál sütőpor
1 nagy narancs lereszelt héja
15 dkg étcsokoládé durvára vágva (esetemben csokilencse, vagy hogy hívják)
2 dl tej
2 tojás
3 evőkanál olvasztott margarin
1 evőkanál rum
3 evőkanál kandírozott narancshéj
A fenti hozzávalókat egy tálba pakoltam, jól összekevertem, és már adagoltam is a novicsentó új szilikonos muffinformákba. 200 fokon 23 perc alatt sültek pont jóra.
12 db normál méretű muffin lett belőle, az eredeti recept itt
2009. március 13., péntek
Tojásos nokedli
Tény, hogy gyerek mellett az élet nagyobb szervezést igényel. Pláne, hogy szombat kora délután babaúszásra járunk, azt már nem lehet elkövetni, hogy szombat reggel 9-kor, kávéval a kézben, laptoppal az ölben az ágyban ücsörögve elkezdünk rajta gondolkodni, hogy mit együnk, majd utána indulunk csak el a piacra - boltba. Az egyik új elhatározásunk, hogy Valaki csütörtök este bevásárol, én meg előtte persze listát írok. Szép elhatározás, egyszer már sikerült is véghezvinni, aztán eljött a péntek este, lista már volt, bevásárlás még nem, de kedv sem, órát 6-ra felhúztuk, jó. Reggel ébredvén rájöttünk, hogy ez jó, de még mindig nem tudjuk, mit együnk. És akkkor rájöttem hirtelen, hogy március, tavasz, tojásos nokedli. Lőn.
Hozzávalók:
5 tojás
langyos víz
só
liszt
1 tojásból, vízből, sóból és X mennyiségű lisztből nokedlitésztát gyártottam. Forró vízben megfőztem, leszűrtem, majd a maradék 4, felvert tojásra öntöttem, és kicsit átforgattam-melegítettem. Lágyan szeretjük, úgyhogy nem sütöttem rá teljesen a tojást. Jobb családokban ecetes-sós-cukros salátalébe forgatott fejes salátával tálalják, nálunk ez elmaradt, mert a saláta nem került rá a bevásárlólistára :( Na majd legközelebb.
A mennyiségekről okostojás írt ide okosakat :)
2009. március 10., kedd
Stefánia vagdalt
Vasárnap vendégeink voltak, a szombat délutánok mindig zűrösek, így gyorsan előkészíthető, faxnimentes ebéden törtem a kis buksimat. Nomármost a stefánia vagdalt - nekem - erősen menzaétel, ellenben pikkpakk összedobható, és akkor már csak sütni kell, meg köríteni. Valakivel gyorsan megegyeztünk, hogy tojás nem kell a közepébe, mert az ott fúj, látszik, hogy összeillünk :)) Csak szeretné már meg a csontos csirkét :)
Hozzávalók:
75 dkg darált sertéshús
1,5 zsemle
2 kisebb vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
só, bors, pirospaprika (utóbbiból több, mint gondolnánk)
2 tojás
2 evőkanál zsemlemorzsa + a szóráshoz
olaj a forma kikenéséhez
A zsemléket összetépkedtem, langyos vízbe áztattam kb. 1 percre, majd alaposan kicsavartam. A hagymát megpucoltam, kis kockákra aprítottam, és indulhatott a menet. A húshoz tettem az ázott zsemlét, a hagymát, az áttört fokhagymát, sóztam, borsoztam, alaposan pirospaprikázam, beleütöttem a két tojást, és alaposan összegyúrtam két enkezemmel. Jó, jó, sertéshúst nem eszünk nyersen, de azért itt megkóstoltam, hogy már fasírt íze van-e, és még utánaigazítottam. Mivel kicsit lágynak találtam, 2 evőkanálnyi zsemlemorzsával összefogattam. Közben Valakivel kiolajoztattam-kizsemlemorzsáztattam :) egy hosszúkás sütőformát, belepakoltam a masszát, nem szórtam meg a tetejét zsemlemorzsával, de legközelebb igen, alufóliával lefedtem, és már ment is a 200 fokra előmelegített sütőbe. Jó 1,5 órát sült alufóliával, majd még 15 percet anélkül. Krumplipürét és vecsési csalamádét ettünk hozzá. Érdekes tapasztalat, hogy másnapra még finomabb lett.
Közepes étkűeknek 8 adag
2009. március 1., vasárnap
Diós-rozsos kenyér - VKF XXIII.
Grenadine az aktuális VKF-ben azt mondta, gondolkodjunk magvakban. Ámde én hetek óta kenyérben gondolkodtam. A hűtőben pedig diót tárolunk december óta. Megálmodtam ebből egy diós kenyeret, de mivel nem vagyok gyakorlott kenyérsütő (még), kerestem hozzá egy receptet, megsütöttem, sikerült, szép lett, Valaki szerint máskor is süssek kenyeret. Ennél nagyobb elismerés nekem meg nem kell :)
Hozzávalók:
20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
35 dkg finomliszt (rétesliszt kellett volna, de nem volt itthon...)
2,5 dkg friss élesztő
3,5 dl langyos víz
5 dkg dióbél
1 evőkanál olivaolaj
2 mokkáskanál só
fél mokkáskanál őrölt kömény
frissen őrölt bors
2 teáskanál barnacukor
Kimértem 1,5 dl langyos vizet egy müzlistálba, belemorzsoltam az élesztőt és tettem bele egy teáskanál barnacukrot. A kelesztőtálba mértem a kétféle lisztet, és összekevertem. A maradék langyos vízbe kevertem az olivaolajat, a sót, őrölt köményt, őröltem bele feketeborsot, és beletettem a másik kanál barnacukrot is, majd összekevertem (gusztustalan lett, nem mondom :) Eközben az élesztő is elindult kicsit, ennek megörültem, azzal a mozdulattal öntöttem is a liszthez az élesztős és a vizes-fűszeres cuccot is, majd a dagasztókarok kezdtek dolgozni. Kb. 5 perc alatt szépen összeállta a tészta, itt bezártam a miki mókatárát a kelesztőtálat, és hagytam a tésztát a duplájára kelni. Közben teflonserpenyőben megpirítottam a diót, majd a mezzalunával szépen összeaprítottam.
Amikor a tészta megkelt, lisztezett felületre borítottam, megcsapkodtam kicsit, és belegyúrtam a diót, és veknit formáltam belőle. Vékonyan kiolajozott tepsibe tettem, bevágtam, és letakartam tiszta konyharuhával. Fél óra alatt újra megkelt, közben a sütő is bemelegedett. Sütés előtt vízzel megkentem, majd a 200 fokos sütőbe toltam, és 55 perc alatt készre sütöttem. Sütőrácson hagytam kihűlni.
Stahl Judi Enni jó c. könyvéből a recept