Egy régi ismerősöm kérdezte pár héttel ezelőtt a facebookon, hogy én is többfelé főzök-e. Hiszen a férjem laktózérzékeny, én meg inzulinrezisztens vagyok. Rávágtam, hogy nem, de valójában sokszor előfordul, hogy egy-egy finom fogásnak elkészítem az IR barát változatát. Is. :) Kifejtve ez úgy van, hogy a főételek alapvetően IR baráttá vannak alakítva nálunk, ameddig csak lehetséges. A nokedlitészta 70% mindig teljes kiőrlésű (a tojásos nokedliben is), a főzelékek is teljes kiőrlésű liszttel készülnek, a leves sűrítése is tk, ha szükséges rántani vagy habarni, bár igyekszem ettől eltekinteni. Elég jól viseli a család, bár amikor legutóbb finomfőzeléket főztem, amit amúgy szeretnek, megkaptam, hogy ez nem finom, mert egészséges liszttel készült. Hát ja, a bioboltos liszt még annál is olyanabb :) De karanténban nem válogatunk ugye, örülünk neki, ha találunk bármilyen lisztet. Vannak azok az ételek persze, amik nem formálhatók IR baráttá, például egy krumplifőzelék vagy egy krumplis tarhonya, hát az nem fog menni. Ilyenkor vagy megszakítom a diétát fél órára, hehe, vagy egyszerűen nem eszek belőle. Na de, vannak az édességek és a péksütik. Arról kevésbé fogok lemondani! És akkor jön a kétfelé sütés, igen. Ebből lesz az én új rovatom, amit már jól kigondoltam, hogy megosztok veletek, azaz megmutatom egy-egy étel (várhatóan sütemény) klasszik fehérlisztes-cukros és annak nem sokkal kevésbé élvezhető cukormentes-egészséges lisztes barátját. Ezzel azt szeretném megmutatni a té nagyközönségnek, hogy nem nagy ördöngősség egy-egy hagyományos étel egészségesebb változatban való előállítása. Amit tudni kell, hogy én nem küzdök varázslisztekkel, se mungóbabcsíralisztes, se barna rizslisztes vagányságokra ne számítsatok, ha ilyet kerestek, léci lapozzatok másik blogokra. Nekem erre nincs se idegzetem, se pénztárcám, se időm. Az én kamrámban a sima fehérliszten kívül tk rozsliszt és tk búzaliszt található, köszönöm, ezekkel kiválóan elvagyok (oké, zabliszt is van, néha még azzal is próbálkozom, de az egyik kiérzi az ízét, a másiknak fáj tőle a hasa).
Ennyi bevezető után talán egy recept is következzen, ugye. Most akkor mondom a sima és az "egészséges" verziót sorban egymás után, ma úgy készült, hogy mindkettőt párhuzamosan kevertük a kisebbik gyermekkel. Egy helyett két tál kell hozzá, és minimálisan több idő a külön mérések miatt, nekünk ennyit igazán megér ez a történet.
 |
| Ez a sima |
 |
| Ez pedig a fordított |
Hozzávalók a "sima" változathoz:
- 1 banán leturmixolva
- 1,2 dl (laktózmentes) tej
- 1 tojás
- 5 dkg olvasztott vaj
- 2 dkg cukor
- 1 bögre fehér búzaliszt
- fél evőkanál sütőpor
- 2 evőkanál keserű csokis tortadara
Hozzávalók a "fordított", azaz IRbarát változathoz:
- 1 banán leturmixolva
- 1,2 dl (laktózmentes) tej
- 1 tojás
- 5 dkg olvasztott vaj
- 3 dkg eritrit
- 1/4 bögre fehér búzaliszt, 3/4 bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
- fél evőkanál sütőpor
- 2 evőkanál cukormentes keserű csokis tortadara (ha van otthon, nekem szokott lenni, de most elfogyott)
A banánt leturmixoltam (itt mondjuk az IR barátság kezd megbukni sajnos), összekevertem a tejjel, majd belekevertem a tojást és az olvasztott vajat. Hozzátettem a cukrot / eritritet, majd a sütőporral vegyített lisztet. A legvégén belekevertem a tortadarát is. Vajjal kikent gofrisütőben megsütöttem a gofrikat, ki-ki ízlése szerint ette magában, nutellával, cukormentes nutellaféleséggel vagy tejszínhabbal.
